Amikor az emberek gondolkodnak a szilárd hulladékkezelésről, valószínűleg társítják azt a hulladéklerakókba dobott vagy égetett hulladékkal. Noha az ilyen tevékenységek a folyamat fontos részét képezik, a különféle elemek részt vesznek egy optimális integrált szilárdhulladék -kezelési (ISWM) rendszer létrehozásában. Például a kezelési technikák a szilárd hulladék térfogatának és toxicitásának csökkentésére szolgálnak. Ezek a lépések átalakíthatják azt egy kényelmesebb formává az ártalmatlanításhoz. A hulladékkezelési és ártalmatlanítási módszereket kiválasztják és alkalmazzák a hulladékanyagok forma, összetétele és mennyisége alapján.
Itt vannak a súlyos hulladékkezelési és ártalmatlanítási módszerek:
Hőkezelés
A hőhulladék -kezelés azokra a folyamatokra utal, amelyek hőt használnak a hulladékanyagok kezelésére. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban használt hőkezelési technikákat:
Az égetés az egyik leggyakoribb hulladékkezelés. Ez a megközelítés magában foglalja a hulladék anyagának égetését oxigén jelenlétében. Ezt a termikus kezelési módszert általában használják az elektromosság vagy a fűtés energia visszanyerésének eszközeként. Ennek a megközelítésnek számos előnye van. Gyorsan csökkenti a hulladékmennyiséget, csökkenti a szállítási költségeket és csökkenti a káros üvegházhatású gázok kibocsátását.
A gázosítás és a pirolízis két hasonló módszer, amelyek mindegyike bomlik a szerves hulladékanyagokat azáltal, hogy a hulladékot alacsony mennyiségű oxigén és nagyon magas hőmérsékleten teszik ki. A pirolízis egyáltalán nem használ oxigént, míg a gázosítás nagyon alacsony mennyiségű oxigént biztosít a folyamatban. A gázosítás előnyösebb, mivel lehetővé teszi az égési folyamat számára az energia visszanyerését anélkül, hogy légszennyezést okozna.
A nyitott égés egy örökölt hőkezelés, amely környezeti szempontból káros. Az ilyen eljárásban használt égetőműveknek nincs szennyezés -ellenőrző eszközük. Olyan anyagokat szabadítanak fel, mint a hexaklór -benzol, dioxinok, szén -monoxid, részecskék, illékony szerves vegyületek, policiklusos aromás vegyületek és hamu. Sajnos ezt a módszert továbbra is sok helyi hatóság gyakorolja nemzetközileg, mivel olcsó megoldást kínál a szilárd hulladékra.
DUMPS és hulladéklerakók
Az egészségügyi hulladéklerakók biztosítják a leggyakrabban használt hulladékkezelési megoldást. Ezeknek a hulladéklerakóknak a hulladék ártalmatlanítása miatti környezeti vagy közegészségügyi veszélyek kockázatának kiküszöbölésére vagy csökkentésére van szükség. Ezek a helyek olyan helyzetben vannak, ahol a földterület természetes pufferekként működik a környezet és a hulladéklerakó között. Például a hulladéklerakó területe olyan agyag talajból állhat, amely meglehetősen ellenálló a veszélyes hulladékoknak, vagy amelyet a felszíni víztestek vagy az alacsony víztáblák hiánya jellemez, megakadályozva a vízszennyezés kockázatát. Az egészségügyi hulladéklerakók használata a legkevesebb egészségügyi és környezeti kockázatot jelent, ám az ilyen hulladéklerakók létrehozásának költségei viszonylag magasabbak, mint más hulladékkezelési módszerek.
Az ellenőrzött szeméttelepek többé -kevésbé megegyeznek, mint az egészségügyi hulladéklerakók. Ezek a szemerepények megfelelnek az egészségügyi hulladéklerakó sok követelményének, de lehet, hogy egy vagy kettő hiányzik. Lehet, hogy az ilyen hulladéklerakók jól megtervezett kapacitással rendelkeznek, de nincs cellatervezés. Lehet, hogy nincs vagy részleges gázkezelés, alapvető nyilvántartás vagy rendszeres borító.
A bioreaktor hulladéklerakók a legújabb technológiai kutatások eredményei. Ezek a hulladéklerakók kiváló mikrobiológiai folyamatokat alkalmaznak a hulladék bomlás felgyorsítására. A vezérlőelem a folyadék folyamatos hozzáadása az optimális nedvesség fenntartása érdekében a mikrobiális emésztéshez. A folyadékot a hulladéklerakó-cseppszigetelés újratelepítésével adják hozzá. Ha a cseppfolyós mennyiség nem megfelelő, akkor folyékony hulladékot, például szennyvíziszapot használnak.
Bioremediáció
A bioremediáció mikroorganizmusokat használ a szennyező anyagok vagy a szennyezett talajokból vagy a vízből történő lebontásához és eltávolításához. Gyakran használják az olajszennyezés, az ipari szennyvíz és a szennyezés egyéb formáinak kezelésére.
A komposztálás egy másik leggyakrabban használt hulladékkezelési vagy kezelési módszer, amely a szerves hulladék anyagok ellenőrzött aerob bomlása a kis gerinctelenek és a mikroorganizmusok hatására. A leggyakoribb komposztálási technikák közé tartozik a statikus halom komposztálás, a vermin-komposztálás, a Windrow komposztálás és az hajón belüli komposztálás.
Az anaerob emésztés biológiai folyamatokat is használ a szerves anyagok lebontására. Az anaerob emésztés azonban oxigén- és baktériummentes környezetet használ a hulladékanyag lebontására, ahol a komposztálásnak levegőnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a mikrobák növekedését.
A megfelelő hulladékkezelési és ártalmatlanítási módszer kiválasztásakor elengedhetetlen a hulladék, a környezetvédelmi előírások és a helyi feltételek sajátos jellemzőinek figyelembevétele. Az integrált hulladékkezelő rendszereket, amelyek több módszert kombinálnak, gyakran alkalmazzák a különféle hulladékáramok hatékony kezelésére. Ezenkívül a közvélemény tudatossága és a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítási erőfeszítésekben való részvétel döntő szerepet játszik a fenntartható hulladékgazdálkodásban.
A postai idő: december 20-2023