A műanyagszennyezés globális aggodalomra okot adó környezeti kihívás. Egyre több ország fejleszti a „műanyag-korlátozási” intézkedéseket, aktívan kutat, fejleszt és népszerűsít alternatív termékeket, továbbra is erősíti a szakpolitikai iránymutatásokat, növeli a vállalkozások és a nyilvánosság tudatosságát a műanyagszennyezés káros hatásaival kapcsolatban, részt vesz a műanyagszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos tudatosság növelésében, valamint népszerűsíti a zöld termelést és életmódot.
Mi a műanyag?
A műanyagok szintetikus vagy félszintetikus, nagy molekulatömegű polimerekből álló anyagok. Ezek a polimerek polimerizációs reakciókkal képződhetnek, míg a monomerek lehetnek petrolkémiai termékek vagy természetes eredetű vegyületek. A műanyagokat általában hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagokra osztják, két kategóriába sorolva, könnyű súlyuk, korrózióállóságuk, jó szigetelőképességük, erős képlékenységük és egyéb jellemzőik alapján. A műanyagok gyakori típusai közé tartozik a polietilén, polipropilén, polivinil-klorid, polisztirol stb., amelyeket széles körben használnak a csomagolásban, az építőiparban, az orvostudományban, az elektronikában és az autóiparban. Mivel azonban a műanyagok nehezen bomlanak le, hosszú távú használatuk környezetszennyezési és fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
Élhetjük a mindennapjainkat műanyag nélkül?
A műanyagok mindennapi életünk minden területére beépülhetnek, főként az alacsony előállítási költségek és a kiváló tartósság miatt. Ugyanakkor, amikor műanyagot használnak élelmiszer-csomagolásban, a gázokkal és folyadékokkal szembeni kiváló védő tulajdonságainak köszönhetően hatékonyan meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, csökkentheti az élelmiszer-biztonsági problémákat és az élelmiszer-pazarlást. Ez azt jelenti, hogy szinte lehetetlen teljesen megszabadulnunk a műanyagtól. Bár világszerte számos lehetőség áll rendelkezésre, például bambusz, üveg, fém, szövet, komposztálható és biológiailag lebomló anyagok, még hosszú út áll előttünk, hogy mindegyiket helyettesítsük.
Sajnos nem tudjuk teljesen betiltani a műanyagot, amíg nem lesznek alternatívák mindenre, az építőanyagoktól és az orvosi implantátumoktól kezdve a vizespalackokig és játékokig.
Az egyes országok által hozott intézkedések
Ahogy a műanyag veszélyeivel kapcsolatos tudatosság nőtt, számos ország betiltotta az egyszer használatos műanyag zacskókat és/vagy díjakat szabott ki értük, hogy ösztönözze az embereket más lehetőségekre való áttérésre. Az ENSZ dokumentumai és számos médiajelentés szerint a világ 77 országa tiltotta be, részben betiltotta vagy megadóztatta az egyszer használatos műanyag zacskókat.
Franciaország
2023. január 1-jétől a francia gyorséttermek új „műanyagkorlátozást” vezettek be – az eldobható műanyag edényeket újrafelhasználható edényekre kell cserélni. Ez egy új franciaországi szabályozás, amely korlátozza a műanyag termékek használatát a vendéglátóiparban, miután korábban betiltották a műanyag csomagolódobozok használatát és a műanyag szívószálak biztosítását.
Thaiföld
Thaiföld 2019 végére betiltotta a műanyagtermékeket, például a műanyag mikrogyöngyöket és az oxidációval lebomló műanyagokat, leállította a 36 mikronnál vékonyabb könnyű műanyag zacskók, a műanyag szívószálak, a hungarocellből készült élelmiszerdobozok, a műanyag poharak stb. használatát, és elérte a műanyaghulladék 100%-os újrahasznosításának 2027-re kitűzött célját. 2019 novemberének végén Thaiföld jóváhagyta a Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium által javasolt „műanyagtilalom” javaslatát, amely 2020. január 1-jétől megtiltja a nagyobb bevásárlóközpontoknak és kisboltoknak az eldobható műanyag zacskók kínálatát.
Németország
Németországban a műanyag italpalackokat kiemelt helyen 100%-ban megújuló műanyag jelöléssel látják el, a kekszek, snackek, tésztafélék és egyéb élelmiszer-zacskók is nagyszámú megújuló műanyagot kezdtek el használni, sőt, a szupermarketek raktáraiban is megújuló műanyagból készülnek a csomagolófóliák, a műanyag dobozok és a szállító raklapok is. A műanyag-újrahasznosítás folyamatos fejlesztése Németországban összefügg a környezetvédelmi koncepciók növekvő népszerűségével és a termékcsomagolási törvények szigorodásával Németországban és az Európai Unióban. A folyamat a magas energiaárak közepette gyorsul. Jelenleg Németország a „műanyag-korlátozás” további előmozdításával próbálja csökkenteni a csomagolás mennyiségét, szorgalmazza az újrafelhasználható csomagolás bevezetését, bővíti a kiváló minőségű, zártláncú újrahasznosítást, és kötelező újrahasznosítási mutatókat határoz meg a műanyag csomagolásokra. Németország lépése fontos szabvánnyá válik az EU-ban.
Kína
Kína már 2008-ban bevezette a „műanyag limit ordert”, amely országszerte tiltja a 0,025 mm-nél vastagságú műanyag bevásárlószatyrok gyártását, értékesítését és használatát, és minden szupermarket, bevásárlóközpont, piac és más árucikk-kiskereskedelmi hely nem adhat ingyenesen műanyag bevásárlószatyrok.
Hogyan kell jól csinálni?
Ami a „Hogyan csináljuk jól” kérdést illeti, az valójában az országok és kormányaik általi elfogadástól függ. A műanyag alternatívák és a műanyagfelhasználás csökkentésére vagy a komposztálás növelésére irányuló stratégiák nagyszerűek, azonban az embereknek is el kell fogadniuk a gyakorlatot.
Végső soron minden olyan stratégia, amely vagy helyettesíti a műanyagot, vagy betilt bizonyos műanyagokat, például az egyszer használatosakat, ösztönzi az újrahasznosítást vagy a komposztálást, vagy alternatív módszereket keres a műanyag csökkentésére, a közjóhoz fog hozzájárulni.
Közzététel ideje: 2023. dec. 12.